figyelemfelhívás
események
 
Bookmark and Share  
nagyotthallók részére
angol
francia

A TULAJDONJOG

I. CÍM

A TULAJDONJOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

VIII. FEJEZET

A tulajdonjog formái

1. Társadalmi tulajdon

88. § (1) A Magyar Népköztársaságban a termelési eszközök zöme társadalmi tulajdonként az állam vagy a szövetkezetek tulajdonában van.

(2) A társadalmi tulajdon felhasználásának alapja a népgazdasági terv.

Állami tulajdon

89. § Az állami szocialista tulajdon a munkásosztály vezette dolgozó nép államának tulajdona. Az állami szocialista tulajdon elsősorban az alapvető termelési eszközökre és a népgazdaság számára döntően fontos más vagyontárgyakra terjed ki, és az ország jólétének, erejének legfőbb anyagi alapja és biztosítéka.

Szövetkezeti tulajdon

90. § A szövetkezeti szocialista tulajdon a társadalmi jellegű termelés, elosztás vagy a szükségletek közös kielégítése céljából önként egyesült dolgozók szövetkezetének tulajdona.

2. Magántulajdon

91. § (1) Azok a termelési eszközök, amelyeket a törvény nem nyilvánít kizárólag az állam tulajdonának, magántulajdonban is lehetnek. Az egyénileg dolgozó parasztok és kisiparosok magántulajdona - mint munkával szerzett tulajdon - az állam támogatását élvezi.

(2) Jogszabály megállapíthatja, hogy milyen nagyságú mező- vagy erdőgazdasági földterület lehet egy személy tulajdonában.

(3) A magántulajdon a köz érdekét nem sértheti.

3. Személyi tulajdon

92. § (1) Az állampolgároknak személyes szükségleteik kielégítését közvetlenül szolgáló vagy előmozdító javai - családi házak, berendezési és használati tárgyak stb. - személyi tulajdonban vannak.

(2) Személyi tulajdonban vannak a kisegítő mellékgazdaság célját szolgáló háztáji gazdaság körébe tartozó vagyontárgyak is.

(3) Jogszabály megállapíthatja, hogy milyen mértékű lakóház lehet személyi tulajdonban.

93. § A tulajdonos személyi tulajdonjogával személyes szükségleteinek kielégítése érdekében szabadon élhet.

IX. FEJEZET

A tulajdonos tárgyai

94. § (1) Minden birtokbavehető dolog tulajdonjog tárgya lehet.

(2) Ha a törvény kivételt nem tesz, a tulajdonjog szabályait megfelelően alkalmazni kell a pénzre és az értékpapírokra, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőkre.

95. § (1) A tulajdonjog kiterjed mindarra, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetőleg az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne (alkotórész).

(2) A tulajdonjog kétség esetében kiterjed arra is, ami nem alkotórész ugyan, de a dolog rendeltetésszerű használatához vagy épségben tartásához rendszerint szükséges, vagy azt elősegíti (tartozék).

96. § A föld tulajdonjoga a föld méhének kincseire és a természeti erőforrásokra nem terjed ki.

97. § (1) Az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg.

(2) Az építkezőt illeti meg az épület tulajdonjoga, ha

a) az épületet szövetkezet létesíti állami tulajdonban álló, a tagsági viszony alapján vagy egyéb jogcímen használatában levő földön;

b) az épületet magánszemély létesíti az állam vagy szövetkezet által neki ingyenes használatba adott földön;

c) jogszabály vagy a földtulajdonossal az építkezés befejezése előtt kötött megállapodás egyébként így rendelkezik.

(3) Ha mind a föld, mind az épület tulajdonosa magánszemély, a földtulajdonost az épületre, az épület tulajdonosát pedig a földre elővásárlási jog illeti meg.

X. FEJEZET

A tulajdonjog tartalma és védelme

A birtoklás joga

98. § A tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem.

A használat és a hasznok szedésének joga

99. § A tulajdonos jogosult a dolgot használni és a dologból folyó hasznokat szedni, viseli a dologgal járó terheket, és a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni.

100. § A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.

101. § (1) A tulajdonos nem foszthatja meg a szomszédos épületet a szükséges földtámasztól anélkül, hogy más megfelelő rögzítésről ne gondoskodnék.

(2) A tulajdonos a földjére áthajló ágakról lehullott gyümölcsöket megtarthatja, ha azokat a fa tulajdonosa fel nem szedi; az áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására nem jogosult, kivéve ha azok a föld rendes használatában gátolják, és a fa tulajdonosa azokat felhívás ellenére sem távolítja el.

102. § (1) Ha közérdekű munkálatok elvégzése, állatok befogása, az áthajló ágak gyümölcsének összegyűjtése, az ágak és gyökerek eltávolítása céljából vagy más fontos okból szükséges, a tulajdonos kártalanítás ellenében köteles a földjére való belépést megengedni.

(2) A tulajdonos a szomszédos földet kártalanítás ellenében használhatja, amennyiben ez a földjén való építkezéshez, bontási vagy átalakítási munkálatok elvégzéséhez szükséges.

103. § (1) Ha a földeket kerítés (fal, sövény) vagy mezsgye választja el egymástól, ennek használatára a szomszédok közösen jogosultak.

(2) A fenntartással járó költségek a szomszédokat olyan arányban terhelik, amilyen arányban őket a jogszabály a kerítés létesítésére kötelezi. Ha jogszabály erről nem rendelkezik, a költségek őket a határolt földhosszúság arányában terhelik.

104. § (1) Föld határvonalán álló fa vagy bokor és annak gyümölcse egyenlő arányban a szomszédokat illeti. A fenntartással járó költségeket a szomszédok ugyanilyen arányban viselik.

(2) Ha a határvonalon álló fa vagy bokor valamelyik föld rendeltetésszerű használatát gátolja, e föld tulajdonosa követelheti, hogy azt közös költségen távolítsák el.

105. § A tilosban talált állatot a föld használója mindaddig visszatarthatja, amíg az általa okozott kárt tulajdonosa meg nem téríti.

106. § A törvénynek a szomszédjogra vonatkozó rendelkezéseitől jogszabály vagy a felek megállapodása eltérhet.

107. § Folyóvíz és természetes tó partján fekvő föld tulajdonosa a medret - ha jogszabály kivételt nem tesz - a saját, valamint együttélő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja és hasznait szedheti.

108. § (1) Másnak életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlenül fenyegető és más módon el nem hárítható veszély (szükséghelyzet) esetében a tulajdonos köteles tűrni, hogy dolgát a szükséghelyzet megszüntetése végett a szükséges mértékben igénybe vegyék, felhasználják, illetőleg abban kárt okozzanak. Más vagyonát fenyegető szükséghelyzet esetében ez a kötelezettség a tulajdonost csak akkor terheli, ha a fenyegető kár előreláthatóan jelentős mértékben meghaladja azt a kárt, amely a tulajdonost a behatás következtében érheti.

(2) A tulajdonos a szükséghelyzetbe került személytől kártalanítást, attól pedig, aki a szükséghelyzet megszüntetése során indokolatlanul nagy kárt okozott, kártérítést követelhet.

(3) Ha több személy életét vagy vagyonát fenyegető veszélyt egyes veszélyeztetett tárgyak feláldozásával hárítanak el, az ebből eredő kárt, amennyiben e tárgyak feláldozása szükséges volt, veszélyeztetett érdekeik arányában valamennyien viselik; ezt a szabályt kell alkalmazni a veszély elhárítására fordított szükséges költség megosztására is.

109. § A tulajdonjog gyakorlásával kapcsolatos termelési, építésügyi, egészségügyi, vízügyi és egyéb előírásokat külön jogszabályok tartalmazzák.

110. § (1) Ha a tulajdonos jóhiszeműen földjének határain túl építkezett, a szomszéd - választása szerint - követelheti, hogy a túlépítő

a) a beépített részért adjon természetben vagy pénzben kártalanítást, vagy

b) az egész földet vásárolja meg.

(2) A szomszéd egész földjének megvásárlását akkor követelheti, ha

a) a beépített rész a föld területének egynegyedét meghaladja, vagy a föld fennmaradó része a túlépítés következtében egyébként használhatatlanná válik,

b) a földdel kapcsolatos valamely jog vagy foglalkozás gyakorlása a túlépítés következtében lehetetlenné vagy számottevően költségesebbé válik.

(3) Az állam az egész föld megvásárlása helyett megfelelő értékű földet ajánlhat fel.

111. § (1) Ha a túlépítő rosszhiszemű volt, vagy ha a szomszéd a túlépítés ellen olyan időben tiltakozott, amikor a túlépítőnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást, a szomszéd - választása szerint - követelheti, hogy a túlépítő

a) a beépített részért adjon természetben vagy pénzben kártalanítást,

b) az egész földet vásárolja meg,

c) saját földjét és az épületet a gazdagodás megtérítése ellenében bocsássa tulajdonába, vagy

d) az épületet bontsa le.

(2) A szomszéd az épület lebontását akkor követelheti, ha ez az okszerű gazdálkodás követelményeivel nem ellenkezik. A lebontás és az eredeti állapot helyreállításának költségei a túlépítőt terhelik; megilleti azonban a beépített anyag elvitelének a joga.

(3) A bíróság a rosszhiszemű túlépítés következményeit a szomszéd választásától eltérően is megállapíthatja.

A rendelkezési jog

112. § (1) A tulajdonost megilleti az a jog, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja vagy más módon megterhelje, továbbá hogy tulajdonjogát másra átruházza vagy azzal felhagyjon.

(2) Ingatlan tulajdonjogával felhagyni nem lehet.

113. § Ha az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg, az épület tulajdonjogát csak a föld tulajdonjogával együtt lehet átruházni és megterhelni. Ez a szabály az államot mint földtulajdonost nem köti.

114. § (1) Ha jogszabály vagy bírósági határozat a rendelkezés jogát kizárja vagy korlátozza, az e tilalommal, illetőleg korlátozással ellentétes rendelkezés semmis.

(2) Az elidegenítés és terhelés jogát szerződéssel csak a tulajdonjog átruházása alkalmával lehet korlátozni vagy kizárni és csak abból a célból, hogy a tilalom az átruházónak vagy más személynek a dologra vonatkozó jogát biztosítsa. Ingatlan esetében a telekkönyvben azt a jogot is fel kell tüntetni, amelynek biztosítására a tilalom szolgál.

(3) A szerződéssel kikötött elidegenítési és terhelési tilalomba ütköző rendelkezés semmis, feltéve, hogy

a) a tilalmat a telekkönyvbe bejegyezték,

b) a rendelkezésre jogot alapító személy egyébként rosszhiszemű volt, vagy

c) a rendelkezés ellenérték nélkül történt.

A tulajdonjog védelme

115. § (1) A tulajdonos a birtokvédelem szabályai szerint önhatalommal is kizárhat vagy elháríthat minden olyan jogellenes beavatkozást vagy behatást, amely tulajdonjogának gyakorlását akadályozza, korlátozza vagy lehetetlenné teszi.

(2) A tulajdonos követelheti a jogellenes beavatkozás vagy behatás megszüntetését, ha pedig a dolog birtokából kikerült, követelheti visszaadását. A tulajdonosnak ezek az igényei nem évülnek el.

116. § (1) Ha az ingatlantulajdonos a tulajdonjogot telekkönyvön kívül szerezte, igényt tarthat arra, hogy tulajdonjogát a telekkönyv feltüntesse.

(2) A telekkönyv - ha jogszabály kivételt nem tesz - a tulajdonjog és más jogosultságok fennállását hitelesen tanúsítja.

(3) A telekkönyv részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza.

XI. FEJEZET

A tulajdonjog megszerzése

Tulajdonszerzés átruházással

117. § (1) Átruházással - ha a törvény kivételt nem tesz - csak a dolog tulajdonosától lehet a tulajdonjogot megszerezni.

(2) A tulajdonjog megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a dolog átadása is szükséges. Az átadás a dolog tényleges birtokbaadásával vagy más olyan módon mehet végbe, amely kétségtelenné teszi, hogy a dolog az átruházó hatalmából a tulajdonjog megszerzőjének hatalmába került.

(3) Ingatlan tulajdonjogának átruházásához az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a tulajdonosváltozás telekkönyvi bejegyzése is szükséges.

(4) Többszöri eladás esetén az a vevő követelheti a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzését, aki elsőnek jóhiszeműen birtokba lépett, ha pedig ilyen nincs, a korábbi vevő, kivéve ha a későbbi vevő tulajdonjogát a telekkönyvbe bejegyezték. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni többszöri ajándékozás esetén is.

118. § (1) Kereskedelmi forgalomban eladott dolgon a jóhiszemű vevő akkor is tulajdonjogot szerez, ha az átruházó nem volt tulajdonos.

(2) Kereskedelmi forgalmon kívül is tulajdonjogot szerez az, aki a dolgot jóhiszeműen és ellenszolgáltatás fejében olyan személytől szerzi meg, akire azt a tulajdonos bízta. A tulajdonos azonban a dolgot az első szerzéstől számított egy éven belül az ellenszolgáltatás megtérítése fejében visszaválthatja. A felek jogviszonyára egyébként a jogalap nélküli jóhiszemű birtoklás szabályai irányadók.

119. § Akire pénzt vagy bemutatóra szóló értékpapírt ruháznak át, tulajdonossá lesz akkor is, ha az átruházó nem volt tulajdonos.

Tulajdonszerzés hatósági határozattal és árverés útján

120. § Aki a dolgot hatósági határozat vagy árverés útján jóhiszeműen szerzi meg, tulajdonossá válik, tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos. Ez a rendelkezés ingatlan árverése esetére nem vonatkozik.

Elbirtoklás

121. § (1) Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot sajátjaként tíz éven át szakadatlanul birtokolja.

(2) Aki bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton jutott a dolog birtokához, elbirtoklás útján nem szerez tulajdonjogot.

(3) Nem lehet elbirtoklás útján tulajdonjogot szerezni olyan dolgon, amely társadalmi tulajdonban van, vagy az állam, illetőleg szövetkezet birtokából jogtalanul került ki. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra az ingó dolgokra, amelyek a személyi tulajdon szokásos tárgyai.

(4) Ha az elbirtokló tulajdonjogát a telekkönyvben nem jegyezteti be, tulajdonszerzésre nem hivatkozhat azzal szemben, aki az ingatlanon a telekkönyvben bízva ellenérték fejében jogot szerzett.

122. § Az új birtokos saját elbirtoklásának idejéhez hozzászámíthatja azt az időt, amely elődjének birtoklása idején már elbirtoklási időnek minősült.

123. § Ha a tulajdonos menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy tulajdonosi jogait gyakorolhassa, az akadály megszűnésétől számított egy évig az elbirtoklás akkor sem következik be, ha egyébként az elbirtoklási idő már eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb volna hátra.

124. § (1) Az elbirtoklás megszakad, ha

a) a tulajdonos a birtokost a dolog kiadására írásban felszólítja vagy ez iránt keresetet indít,

b) a tulajdonos a dologgal rendelkezik (112. §),

c) a birtokos a birtokot akaratán kívül elveszti, és azt egy éven belül nem szerzi vissza, illetőleg egy éven belül nem indít keresetet a dolog újabb birtokosa ellen a dolog visszaadása iránt.

(2) Ha az elbirtoklás megszakad, a birtoklásnak addig eltelt ideje nem vehető figyelembe, és az elbirtoklás a megszakadást okozó körülmény elmúltával újból kezdődik.

Termékek, termények és szaporulat elsajátítása

125. § (1) Akinek más dolgán olyan joga van, amely őt a termékek, termények vagy a szaporulat tulajdonbavételére jogosítja - ha ezek tulajdonjogát korábban nem szerezte meg -, az elválással tulajdonjogot szerez. Ha a jogosultnak nincs birtokában az a dolog, amelyből a termék, termény vagy a szaporulat származik, a birtokbavétellel válik tulajdonossá.

(2) Ha valakinek az a joga, amely őt a termékek, termények vagy a szaporulat tulajdonbavételére jogosítja, megszűnik, mielőtt ezeken tulajdonjogot szerzett volna, követelheti, hogy a tulajdonos a termékeket, terményeket, illetőleg a szaporulatot munkája arányában, és máshonnan meg nem térülő költekezései erejéig elsősorban természetben szolgáltassa ki.

(3) A jóhiszemű birtokos addig az időpontig, amíg rosszhiszeművé nem válik, vagy a dolgot tőle a bíróság vagy a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának illetékes szakigazgatási szerve előtt vissza nem követelik, az elválással tulajdonjogot szerez a dolog termékein, terményein és szaporulatán.

Növedék

126. § A föld tulajdonosa megszerzi mindazoknak a dolgoknak a tulajdonjogát, amelyek utóbb váltak a föld alkotórészévé (növedék). Ezt a szabályt a termékre, terményre és a szaporulatra nem lehet alkalmazni, ha az valamely jogviszony alapján mást illet.

Gazdátlan javak elsajátítása

127. § A személyi tulajdon szokásos tárgyain, ha nincs tulajdonosuk, birtokbavétellel bárki tulajdonjogot szerezhet. Más dolgok - ha nincs tulajdonosuk - az állam tulajdonába kerülnek.

Vadak, halak tulajdonjogának megszerzése

128. § (1) A vadak, továbbá a folyóvizekben és természetes tavakban élő halak az állam tulajdonában vannak.

(2) A vadászterületen elejtett, elfogott, illetőleg elhullott vad a vadászatra jogosult tulajdonába kerül.

(3) A halászatra jogosult által kifogott hal tulajdonjogát a halászatra jogosult szerzi meg; nem jogosult által kifogott hal a halászatra jogosult tulajdonába kerül.

Találás

129. § (1) Ha valaki feltehetően más tulajdonában levő dolgot talál, és annak tulajdonjogára igényt tart, megszerzi a tulajdonjogot, ha

a) a talált dolog a személyi tulajdon szokásos tárgyai körébe tartozik, és

b) a találó megtett mindent, amit a jogszabályok előírnak avégből, hogy a dolgot tulajdonosa visszakaphassa, de a tulajdonos a találástól számított egy éven belül a dologért nem jelentkezett.

(2) Nem szerez tulajdonjogot a találó, ha a dolgot a közönség számára nyitvaálló hivatali, vállalati vagy más épületben vagy helyiségben, továbbá közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállítóeszközén találta. Ilyen esetben a dolgot a hivatal vagy vállalat három hónapi őrizet után értékesítheti; a tulajdonos a találást követő egy éven belül követelheti a dolog, illetve a vételár kiadását.

130. § Ha a talált dolog nagyobb értékű, és annak tulajdonjogát a találó nem szerzi meg, a találó méltányos összegű találódíjra jogosult, feltéve, hogy megtett mindent, amit a jogszabályok előírnak avégből, hogy a tulajdonos a dolgot visszakaphassa.

131. § Ha a talált dolog tulajdonosa az egy évi határidőn belül nem jelentkezik, és a dolgon a találó sem szerez tulajdonjogot, a tulajdonjog, illetőleg a dolog értékesítéséből befolyt vételár az államot illeti.

132. § (1) Ha valaki olyan értékes dolgot talált, amelyet ismeretlen személyek elrejtettek, vagy amelynek tulajdonjoga egyébként is feledésbe ment - ideértve a régészeti, muzeális értékű vagy műemlék jellegű leletet -, köteles azt az államnak felajánlani.

(2) Ha az állam a dologra nem tart igényt, az a találó tulajdonába megy át; ellenkező esetben a találó a dolog értékéhez mérten megfelelő díjra jogosult.

Feldolgozás és egyesítés

133. § (1) Aki idegen dolog feldolgozásával vagy átalakításával a maga számára jóhiszeműen új dolgot állít elő, a dolog tulajdonosának választása szerint köteles a dolog értékét megtéríteni, vagy munkája értékének megtérítése ellenében az új dolog tulajdonjogát átengedni.

(2) Ha a munka értéke a feldolgozott vagy átalakított dolog értékét lényegesen meghaladja, a dolog tulajdonosát választási jog nem illeti, csupán a dolog értékének megtérítését követelheti.

(3) Ha a feldolgozó vagy átalakító rosszhiszemű volt, a választás joga minden esetben az anyag tulajdonosát illeti; ha az anyag tulajdonosa az új dolog tulajdonjogát választja, csak gazdagodását köteles megtéríteni.

134. § (1) Ha több személy dolgai úgy egyesülnek vagy vegyülnek, hogy azokat csak aránytalan károsodás vagy aránytalan költekezés árán vagy egyáltalán nem lehet szétválasztani, közös tulajdon keletkezik. Ha a tulajdonosok bármelyike a közös tulajdont nem kívánja, az, akinek dolga az egyesülés előtt nagyobb értékű volt, választhat, hogy a dolgot a többi tulajdonos kártalanítása ellenében tulajdonába veszi vagy kártalanítás ellenében azoknak átengedi.

(2) A választási jog nem illeti meg azt, aki az egyesülést vagy vegyülést rosszhiszeműen maga idézte elő. Ilyen esetben a rosszhiszemű volt tulajdonos csak a gazdagodás megtérítését követelheti.

135. § Ha az átalakított, feldolgozott, egyesült vagy összevegyült dolgok valamelyikének az állam vagy szövetkezet volt a tulajdonosa, illetőleg jogos birtokosa, a választási jog a feldolgozásba vagy átalakításba fektetett munka, illetőleg az egyesített vagy összevegyült dolgok értékére tekintet nélkül az államot, illetőleg a szövetkezetet illeti meg.

136. § (1) Ha az átalakított, feldolgozott, egyesült vagy összevegyült dolog tulajdonjogára egyik fél sem tart igényt, azt értékesíteni kell, és a vételárat a jogosultak között megfelelő arányban fel kell osztani.

(2) Ilyen esetben azt a felet, aki csak gazdagodása mértékéig igényelhet megtérítést, a vételárból legfeljebb a teljes kártalanításra jogosultak kielégítése után fennmaradó összeg illeti meg.

137. § (1) Ha valaki idegen anyaggal saját földjére vagy a használatban álló földre épít, a beépítéssel megszerzi az anyag tulajdonjogát, de az anyag értékét köteles megtéríteni.

(2) Ha valaki túlnyomórészt állami tulajdonban levő anyag felhasználásával építkezik, az állam - választása szerint - gazdagodásának megtérítése ellenében az ingatlan tulajdonjogát vagy a beépített anyag értékének megtérítését követelheti.

138. § (1) Ha valaki anélkül, hogy erre jogosult lenne, idegen földre épít, az épület tulajdonjogát a földtulajdonos szerzi meg, köteles azonban gazdagodását a ráépítőnek megfizetni. A bíróság a földtulajdonos kérelmére a ráépítőt kötelezheti a föld megfelelő részének vagy az egész földnek a megvásárlására.

(2) A jóhiszemű ráépítő szerzi meg a föld megfelelő részének tulajdonjogát, ha a földtulajdonos a ráépítés ellen - olyan időben, amikor az eredeti állapot helyreállítása a ráépítőnek még nem okozott volna aránytalan károsodást - nem tiltakozott, és az épület értéke a föld megfelelő részének értékét lényegesen meghaladja.

(3) Ha a ráépítő szerzi meg a föld megfelelő részének tulajdonjogát, köteles annak forgalmi értékét megtéríteni. A földtulajdonos kérelmére azonban a bíróság a ráépítőt az egész föld tulajdonbavételére is kötelezheti.

(4) Az állam az egész föld megvásárlása helyett megfelelő értékű földet ajánlhat fel.

XII. FEJEZET

A közös tulajdon

139. § (1) Tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet.

(2) Kétség esetében a tulajdonostársak tulajdoni hányada egyenlő.

140. § A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban az egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére.

141. § (1) A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a dolog fenntartásával járó és a dologgal kapcsolatos egyéb kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is.

(2) A hasznosítás módja kérdésében a tulajdonostársak szótöbbséggel határoznak; minden tulajdonostársnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga.

142. § (1) Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs viselni köteles. Ilyen kiadások előtt azonban a tulajdonostársakat a lehetőség szerint értesíteni kell.

(2) A rendes gazdálkodás körét meg nem haladó egyéb kiadásokról a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában szótöbbséggel határoznak.

143. § A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges

a) a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz,

b) az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához, az egész dolog haszonélvezetbe vagy használatba adásához, biztosítékul lekötéséhez vagy más módon való megterheléséhez.

144. § (1) Ha a törvény szótöbbséges határozatot kíván meg, és a határozat az okszerű gazdálkodást sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, a kisebbség a határozatot keresettel megtámadhatja. A keresetindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.

(2) Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a tulajdonostársak között vitás, hogy a tervezett munkálat feltétlenül szükséges-e az állag megóvásához és fenntartásához.

145. § (1) Saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs rendelkezhet.

(2) A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat elővásárlási, előbérleti, illetőleg előhaszonbérleti jog illeti meg.

146. § A tulajdonjog védelmében bármelyik tulajdonostárs önállóan is felléphet.

A közös tulajdon megszüntetése

147. § A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis.

148. § (1) A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani; azokat a tárgyakat, amelyeknek ilyen módon való megosztása nem lehetséges, vagy jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy pedig gátolná a rendeltetésszerű használatot, értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog az értékesítés során is megilleti.

(2) A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja.

149. § A társasház-tulajdonra a közös tulajdon szabályait a külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

XIII. FEJEZET

Használati jogok

Földhasználat juttatás alapján

150. § Az állam szocialista szervezeteknek és állampolgároknak, a szocialista szervezetek pedig - az erre vonatkozó szabályok szerint - alkalmazottaiknak, illetőleg tagjaiknak földet adhatnak használatba.

151. § (1) Az állam a földet - ha jogszabály kivételt nem tesz - ingyenesen és határidő nélkül adja használatba.

(2) A termelőszövetkezetek az alapszabály rendelkezései szerint a tagsági viszony tartamára háztáji gazdaság céljára adnak földet tagjaik ingyenes használatába. A termelőszövetkezet tagja a háztáji földhasználatot együttélő családtagjaival együttesen gyakorolja.

(3) A többi szocialista szervezet a rendelkezése alatt álló földet ingyenesen és a munkaviszony, illetőleg a tagsági viszony tartamára adja használatba.

152. § (1) A földhasználat jogosultja köteles a földet rendeltetésének megfelelően használni, és e használat során a rendes gazdálkodás szabályai szerint eljárni.

(2) A használatba adott földön a földhasználó által emelt épület, továbbá az általa ott létesített berendezések és felszerelések, valamint az ő termelése eredményeként létrejött javak a földhasználó tulajdonában vannak.

(3) A földhasználót terhelik a használattal járó kötelezettségek. Viseli a terheket, ideértve az adókat is.

153. § (1) A földhasználati jog átruházása, valamint a használatba adott föld haszonbérbe adása - jogszabály kifejezett engedélye hiányában - semmis.

(2) Az állampolgárok lakásszükségletének kielégítése érdekében magánszemélyek használatába adott földön emelt épület átruházásával vagy öröklésével a földhasználati jog ingyenesen átszáll az épület új tulajdonosára.

154. § (1) A földhasználati jogot a juttató visszavonhatja, ha a földhasználó a használati jogot önhibájából huzamosan nem gyakorolja, a használati jogot másra jogosulatlanul átruházza, vagy a használattal járó kötelezettségeket egyébként súlyosan megsérti, és figyelmeztetése eredménytelen maradt.

(2) A földhasználati jog visszavonása vagy megszűnése esetében az épület és a föld alkotórészei, különösen a lábonálló vagy függő termés teljes megtérítés ellenében az állam, a földhasználatot engedélyező szövetkezet vagy más szocialista szervezet, illetőleg a földhasználat új jogosultja tulajdonába megy át; egyéb javait a volt földhasználó, illetőleg örököse elviheti.

(3) A földhasználati jogot vissza lehet vonni akkor is, ha a föld egyéni tulajdona esetében kisajátításnak volna helye; ebben az esetben a kisajátítás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a földhasználat megvonásáért pénzbeli kártalanítás nem jár.

Haszonélvezet és használat

155. § (1) Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti.

(2) A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él.

(3) A haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad.

(4) A haszonélvezeti jog korlátozott időre és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn.

156. § (1) Szerződés alapján haszonélvezet azzal keletkezik, hogy a dolgot átadják, az ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jogot pedig a telekkönyvbe bejegyzik.

(2) Ha az ingatlanon jogszabálynál, bírósági vagy hatósági rendelkezésnél fogva keletkezik haszonélvezet, a haszonélvezeti jogot a telekkönyvbe be kell jegyezni; ha ez elmarad, a haszonélvezet a dolognak csak rosszhiszemű vagy olyan megszerzőjével szemben érvényesíthető, aki a dologért ellenszolgáltatást nem adott.

157. § (1) A haszonélvező jogának gyakorlásában a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni. Viseli a dolog fenntartásával járó terheket a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével; terhelik azok a kötelezettségek, amelyek a dolog használatával kapcsolatosak, és köteles viselni a dologhoz fűződő közterheket.

(2) A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de annak gyakorlását átengedheti.

(3) A haszonélvező köteles a tulajdonost a dolgot fenyegető veszélyről és beállott kárról értesíteni - ideértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a haszonélvezet gyakorlásában akadályozza -, köteles továbbá tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárítására, illetőleg a kár következményeinek megszüntetésére a szükséges intézkedéseket megtegye.

(4) A haszonélvezet megszűntével a haszonélvező köteles a dolgot visszaadni. A haszonélvező felelős a dologban bekövetkezett károkért, kivéve ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenést a haszonélvező nem köteles megtéríteni.

158. § A haszonélvező a haszonélvezet keletkezésekor meglevő elhasználható dolgokkal, gazdasági felszereléssel és állatállománnyal a rendes gazdálkodás által indokolt mértékben rendelkezhet; a haszonélvezet megszűnésekor azonban köteles ezeket pótolni, ha pedig ez nem lehetséges, értéküket megtéríteni.

159. § (1) A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni.

(2) Ha a haszonélvező a dolgot rendeltetésének meg nem felelő módon használja, rongálja, vagy a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, és a tulajdonos tiltakozása nem vezetett eredményre, a tulajdonos biztosítékot követelhet.

(3) Ha a haszonélvező nem ad biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti.

(4) A tulajdonost ezek a jogok azzal szemben is megilletik, akinek a haszonélvező a haszonélvezet gyakorlását átengedte.

160. § (1) A haszonélvező a rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatokat elvégeztetheti, ha felszólítására a tulajdonos azokat nem végzi el.

(2) A haszonélvezet megszűntekor a haszonélvező követelheti a tulajdonostól a szükséges költségek megtérítését, levonva azokból az időközi értékcsökkenésnek megfelelő összeget. Ha a tulajdonos gazdagodása az így megállapított összeget meghaladja, a különbözetet is köteles megtéríteni.

161. § (1) Ha a dolog egészben vagy jelentős részben elpusztul, a tulajdonos nem köteles azt helyreállítani.

(2) Ha a tulajdonos a dolgot helyreállítja, a haszonélvezeti jog feléled, de a tulajdonos kérheti a helyreállításra fordított összeghez mért korlátozását.

(3) Ha a tulajdonos a dolgot nem állítja helyre, a haszonélvezet megszűnik; ha azonban a haszonélvezet tárgya helyébe más dolog lép, a haszonélvezet erre terjed ki. Ha a dolog helyébe pénzösszeg lépett, a haszonélvező az összegnek a dolog helyreállítására vagy pótlására fordítását is követelheti.

162. § (1) Kamatozó követelés vagy más hasznothajtó jog haszonélvezetére a dolgok haszonélvezetének szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) Haszonélvezettel terhelt jogot a haszonélvezetre kiterjedő hatállyal csak a haszonélvező hozzájárulásával lehet szerződéssel megszüntetni vagy a haszonélvező hátrányára megváltoztatni.

163. § (1) A használat jogánál fogva a jogosult a dolgot a saját, valamint együttélő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja, és hasznait szedheti. A használat jogának gyakorlása másnak nem engedhető át.

(2) Egyebekben a használat jogára a haszonélvezet szabályait kell alkalmazni.

Telki szolgalom

164. § (1) Telki szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék.

(2) Telki szolgalmat átjárás, vízellátás és vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy a jogosult számára előnyös más hasonló célra lehet alapítani.

(3) Ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy a jogosult földjeiken átjárjon.

165. § (1) A telki szolgalom létesítésére az ingatlan haszonélvezetének alapítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) Elbirtoklással szerzi meg a telki szolgalmat az ingatlan birtokosa, ha a másik ingatlan használata ellen annak birtokosa tíz éven át nem tiltakozott. Szívességből, vagy visszavonásig engedett jog gyakorlása nem vezet elbirtoklásra.

(3) A telki szolgalom önállóan forgalom tárgya nem lehet.

166. § (1) A telki szolgalom gyakorlása során a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosának érdekeit kímélve kell eljárni.

(2) Ha a telki szolgalom gyakorlása valamely berendezés vagy felszerelés használatával jár, a fenntartás költségei a szolgalom jogosultját és kötelezettjét - ellenkező megállapodás hiányában - olyan arányban terhelik, amilyen arányban a berendezést vagy felszerelést használják.

167. § (1) A bíróság a telki szolgalmat megszüntetheti vagy gyakorlását felfüggesztheti, ha az a jogosult ingatlanának rendeltetésszerű használatához nem szükséges.

(2) A szolgalom megszűnik, ha a jogosult azt tíz éven át nem gyakorolta - bár ez módjában állt - vagy eltűrte, hogy gyakorlásában akadályozzák.

II. CÍM

A TÁRSADALMI TULAJDONRA VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK

XIV. FEJEZET

Az állami szocialista tulajdonjog

Az állami szocialista tulajdon tárgyai

168. § (1) Kizárólag az állam tulajdonában vannak

a) a föld méhének kincsei,

b) a folyóvizek, csatornák és természetes tavak, valamint ezek medre,

c) a folyóvíz elhagyott medre és a folyóvízben újonnan keletkezett sziget,

d) a közutak és közterek.

(2) Ha a jogszabály kivételt nem tesz, kizárólag az állam tulajdonában vannak

a) az erdők,

b) az alapvető munkaeszközök.

169. § (1) Fogalomképtelenek

a) a kizárólag állami tulajdonban álló dolgok,

b) az állami tulajdonban álló föld, kivéve a házhely céljára szolgáló, valamint a földcsere és természetbeni kártalanítás céljára felhasználásra kerülő földet,

c) az állami szerv leltárába felvett vagy állóalapjához tartozó más dolgok, amíg azokat az erre megállapított eljárás során a leltárból, illetőleg az állóalapból végleg nem törölték.

(2) A forgalomképtelen dolgok elidegenítése semmis.

Az állami szocialista tulajdon kezelése

170. § Az állami szocialista tulajdon egységes és oszthatatlan.

171. § (1) Az állam tulajdonjogát nem érinti az, hogy egyes vagyontárgyait állami szervek - különösen állami vállalatok és állami gazdaságok - kezelésébe adja; az állam irányítja és ellenőrzi szervei gazdálkodását, és jogosult az egyes szervek kezelésébe adott vagyontárgyak átcsoportosítására és újrafelosztására.

(2) Az állami szerv köteles a kezelésébe adott vagyontárgyakat rendeltetésüknek megfelelően, tervének teljesítése érdekében, illetőleg az állami költségvetésben megszabott célra használni, és megilletik mindazok a jogosultságok, amelyek e kötelességének teljesítéséhez szükségesek.

(3) Az állami szerv kezelésébe adott vagyontárgyakra csak a kezelő állami szerv rendelkezése alapján vagy az ellene fennálló követelés behajtására irányuló végrehajtás során lehet jogot szerezni. Az állami szerv kezelésében álló egyes vagyontárgyakon szerzett jogokat a vagyontárgyak átcsoportosítása vagy újrafelosztása nem érinti.

Kisajátítás

172. § (1) Ingatlant közérdekből - a külön jogszabályban megállapított célokra - az állam javára ki lehet sajátítani.

(2) A kisajátított dologért értékének megfelelő kártalanítás jár.

173. § (1) A kártalanítást természetben, ha pedig ez nem lehetséges, pénzben kell nyújtani.

(2) A kártalanítás mértékét elsősorban a felek megállapodása határozza meg; a kisajátítást elrendelő szerv az eljárás során köteles az egyezség létrejöttét előmozdítani.

(3) Ha a felek között megegyezés nem jön létre, a kártalanítást a bíróság állapítja meg. A megegyezés hiánya a kisajátító birtokbahelyezését nem gátolja, a kisajátító által felajánlott összeget pedig folyósítani kell.

174. § A kisajátítás részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza.

Az állami szocialista tulajdon védelme

175. § Az állami szocialista tulajdon védelme, megszilárdítása, a Magyar Népköztársaság gazdasági erejének fokozása a Magyar Népköztársaság polgárainak alapvető kötelessége. Ezért az állami tulajdon megóvásában és védelmében mindenkitől fokozott gondosságot kell elvárni.

176. § Ha ingatlan vagy más termelőeszköz tulajdonjoga az állam és szövetkezet vagy más szervezet, illetőleg az állam és magánszemély között vitás, az állam tulajdonjogát védelmezni kell.

177. § (1) Az állami tulajdon védelmében közvetlenül az állam, továbbá a vagyontárgy kezelésére hivatott állami szerv is felléphet.

(2) Az állami szerv a birtok védelmére szolgáló eszközöket más állami szervvel szemben is igénybe veheti.

178. § (1) Aki az állami tulajdon védelmére vagy széles körben fenyegető veszély elhárítására irányuló célszerű tevékenysége folytán károsodik, kártalanításra tarthat igényt, kivéve ha ez a tevékenység munkaköréből folyó közvetlen kötelessége volt. Ha e tevékenysége során életét veszti, a hozzátartozókról és mindazokról, akiket eltartott, szükség esetén gondoskodni kell.

(2) Ezek az igények függetlenek attól, hogy a károsodás üzemi balesetnek minősül-e, vagy hogy a károsult károsodásának elhárítása érdekében úgy járt-e el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

(3) Kártalanításra az állami tulajdon kezelője, ha pedig a károsodás széles körben fenyegető veszély elhárításával kapcsolatban állt elő, az állam köteles.

XV. FEJEZET

A szövetkezeti szocialista tulajdonjog

A szövetkezeti szocialista tulajdon alanyai

179. § (1) A szövetkezeti szocialista tulajdon alanyai a szövetkezetek, a szövetkezeti szövetségek, illetőleg központok.

(2) Ha a törvény kivételt nem tesz, a szövetkezeti tulajdonjog szabályait kell megfelelően alkalmazni a társadalmi szervezetek és az egyesületek tulajdoni viszonyaira is.

A szövetkezeti szocialista tulajdon tárgyai

180. § (1) Szövetkezeti tulajdonban lehetnek azok a vagyontárgyak, amelyeknek tulajdonára a szövetkezetnek tervszerű gazdálkodása és tagjai jólétének növelése érdekében szüksége van.

(2) Az állami tulajdon kizárólagos tárgyai [168. § (1) bek.] nem lehetnek a szövetkezet tulajdonában.

(3) A szövetkezet tulajdonában vannak azok a vagyontárgyak, amelyek gazdálkodása eredményeképpen jöttek létre, tekintet nélkül arra, hogy a gazdálkodás saját termelési eszközökkel történt-e.

A szövetkezeti szocialista tulajdon kezelése

181. § A szövetkezeti tulajdon kezelése a szövetkezetnek a népgazdasági tervvel összhangban álló terve szerint történik.

182. § (1) A szövetkezet jövedelmének meghatározott részét - az állammal szemben fennálló kötelezettségek teljesítése után - az alapszabályban meghatározott szövetkezeti alaphoz kell csatolni. A szövetkezeti alapot nem szabad rendeltetésétől eltérően felhasználni.

(2) A szövetkezet közgyűlése az állam, az alapok és a követelések kielégítése után fennmaradó jövedelem felhasználásáról, illetőleg felosztásáról a jogszabályok és az alapszabály rendelkezéseinek megfelelően úgy határoz, hogy ezzel a tagok jólétének növelését és a szövetkezet tervszerű fejlesztését a leginkább szolgálja.

183. § A szövetkezeti szövetség, illetőleg központ a tulajdonában levő vagyontárgyakat szövetkezeti vállalatok vagy irodák kezelésébe is adhatja. Ez nem érinti a szövetkezeti szövetség, illetőleg központ tulajdonjogát.

A szövetkezeti szocialista tulajdon védelme

184. § A szövetkezeti tulajdon védelme az állampolgárok, az állami szervek, a szövetkezetek és más szervezetek alapvető kötelessége. A szövetkezeti tulajdon megóvásában és védelmében minden szövetkezeti tagtól fokozott gondosságot kell elvárni.

185. § (1) Aki a szövetkezeti tulajdon védelmére irányuló célszerű tevékenysége folytán károsodik, a szövetkezettől egészben vagy részben kártalanítást követelhet, kivéve, ha ez a tevékenység közvetlen kötelessége volt.

(2) Ez az igény független attól, hogy a károsodás üzemi balesetnek minősül-e, vagy hogy a károsult károsodásának elhárítása érdekében úgy járt-e el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

186. § A szövetkezet a tulajdonjog védelmének eszközeit azokra a gazdálkodási körébe tartozó vagyontárgyakra nézve is igénybe veheti, amelyeknek nem tulajdonosa. Ezt a szabályt a tulajdonossal szemben nem lehet alkalmazni.

III. CÍM

A BIRTOK

XVI. FEJEZET

Birtok és birtokvédelem

A birtok

187. § (1) A birtokot megszerzi, aki a dolgot magához veszi, vagy akinek az más módon hatalmába kerül (birtokos).

(2) Birtokos az is, akitől a dolog időlegesen más személy hatalmába került, valamint az, aki a dolgon földhasználatot (150. §) engedett.

A birtokvédelem

188. § (1) Ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják (tilos önhatalom), birtokvédelem illeti meg.

(2) A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak a kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg.

(3) A birtokos jogcíme szerint részesül birtokvédelemben azzal szemben is, akitől a birtokát származtatja.

189. § (1) Közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan megilleti, és követelheti a dolognak közös birtokba bocsátását.

(2) A közös birtokosok - egymás közötti viszonyuk alapján - egymással szemben is jogosultak birtokvédelemre.

190. § (1) A birtokos a birtoka ellen irányuló támadást - a birtok megvédéséhez szükséges mértékben - önhatalommal is elháríthatja.

(2) Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalmúlag csak akkor lehet fellépni, ha más birtokvédelmi eszközök igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná.

191. § (1) Akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában zavarnak, a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága illetékes szakigazgatási szervétől kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.

(2) A végrehajtó bizottság illetékes szakigazgatási szerve az eredeti birtokállapotot helyreállítja, és a birtoksértőt e magatartásától eltiltja, kivéve ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelemért folyamodott, nem jogosult a birtoklásra, illetőleg birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. Határozatot hozhat továbbá a végrehajtó bizottság szakigazgatási szerve a hasznok, károk és költségek kérdésében is.

(3) A végrehajtó bizottság szakigazgatási szervének határozata ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs; a birtoklás kérdésében hozott határozatot három napon belül végre kell hajtani.

192. § (1) Ha a végrehajtó bizottság szakigazgatási szerve a kérelem tárgyában tizenöt napon belül nem határoz, köteles az iratokat a területileg illetékes bírósághoz áttenni.

(2) Az a fél, aki a végrehajtó bizottság szakigazgatási szervének határozatát sérelmesnek tartja, a bíróságtól keresettel kérheti a határozat megváltoztatását.

(3) A bíróság a birtokperben a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt; a békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát védelmezni kell.

Birtoklás jogalap nélkül

193. § (1) Aki jogalap nélkül van a dolog birtokában, köteles a dolgot a birtoklásra jogosultnak kiadni.

(2) A birtokos a dolog kiadását megtagadhatja, amíg a birtoklással kapcsolatosan őt megillető igényeket ki nem elégítik. Ez a jog nem illeti meg azt a birtokost, aki a dolgot bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton szerezte meg.

194. § (1) A birtokos, aki a dolog kiadására köteles, követelheti a dologra fordított szükséges költségei megtérítését - a dolog fenntartásával rendszerint együttjáró kisebb kiadások kivételével -, továbbá elviheti az általa létesített berendezési és felszerelési tárgyakat.

(2) A birtokos jóhiszeműsége esetén a hasznokkal nem fedezett hasznos költségei megtérítését is követelheti, rosszhiszeműsége esetén pedig a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelhet megtérítést.

(3) Az elvitel jogát csak az állag sérelme nélkül lehet gyakorolni.

195. § (1) A birtokos köteles a jogosultnak kiadni a dolog meglevő hasznait, kivéve ha ellenszolgáltatás fejében jutott birtokához és jóhiszemű volt.

(2) A jóhiszemű birtokos az addig terjedő időre, amíg a birtokot tőle a végrehajtó bizottság illetékes szakigazgatási szerve előtt vissza nem követelik, a hasznokért és a károkért nem felelős. A visszakövetelés idejétől kezdve - ha nem vált nyilvánvalóan rosszhiszeművé - felelősségére az általános szabályok, használati és a hasznok szedésére vonatkozó jogára pedig a felelős őrzés szabályai az irányadók.

(3) A rosszhiszemű birtokos köteles megfizetni azoknak a hasznoknak az értékét, amelyeket elfogyasztott vagy beszedni elmulasztott, továbbá felelős a dologban bekövetkezett mindazokért a károkért, amelyek a jogosultnál nem következtek volna be.

Felelős őrzés

196. § (1) Aki a dolgot más érdekében anélkül tartja magánál, hogy arra külön jogviszonynál fogva jogosult vagy köteles volna, a dolog őrizetéről a jogosult költségére és veszélyére mindaddig köteles gondoskodni, amíg az a dolgot át nem veszi (felelős őrzés). A felelős őrző a dolgot költségei megtérítéséig visszatarthatja.

(2) A felelős őrzés tartama alatt a felelős őrző a dolgot nem használhatja, kivéve amennyiben a használat a dolog fenntartásához szükséges. Ha a dolgot e tilalom ellenére mégis használja, a jogosulttal szemben minden olyan kárért felel, amely e nélkül nem következett volna be.

(3) A felelős őrző köteles a dolog meglevő hasznait kiadni és az elfogyasztott vagy beszedni elmulasztott hasznok értékét - az őrzésből folyó igényei beszámításával - megtéríteni.

197. § (1) Ha a jogosult a dolgot megfelelő határidő alatt felszólításra sem szállítja el, és annak máshol való elhelyezése aránytalan nehézséggel vagy a költségek előlegezésével járna, a felelős őrző a dolgot értékesítheti, vagy felhasználhatja, kivéve ha a dolog társadalmi tulajdonban van és őrzője szocialista szervezet.

(2) A gyorsan romló dolgot - amennyiben lehetséges - értékesíteni kell, illetőleg fel kell használni.

(3) Az értékesítésből befolyt összeg, illetőleg a felhasznált dolog ellenértéke a jogosultat illeti meg.

angol magyar