A Konferencia megnyitója

Megnyitotta:az egyesület elnöke Török Szabó Erzsébet

Írásba adatott: nem állami cél a hibás bírói ítéletek kizárása.

Bárki lehet áldozat.

Borongós tekintettel nézett végig az egybegyűlteken Török-Szabó Erzsébet elnök. Sokan voltak, de azokat említette, akik a Sors-Társak Közhasznú Egyesülete által hónapok óta szervezett eszmecserére nem jöttek el. Mindenekelőtt a különféle állami intézményi vezetőket, akiktől információkat reméltek - és akik bizonyára informálódhattak volna a megérkezett többiektől. A hallgatók utólag megállapíthatták: nem ők vesztettek többet. Igen változatos lett ugyanis az előadások nyomán kirajzolódott összkép.

Pataki Sára, versmondó

A budapesti Almássy téri szabadidőközpont nagytermében június 5-én tartott konferencia középpontjában a politikai befolyás- és korrupciómentes igazságszolgáltatás elérésének szükségessége állt, de az előadók számos ezzel érintőleges kérdésről is szóltak. Lássunk néhányat.

Dr. Tímár György, ügyvéd kifejtette, hogy akkor, amikor a politikai elit alkotmánysértőén úgy döntött, hogy nem adja vissza az államosítással elrabolt vagyontárgyakat a tulajdonosoknak, hanem privatizáció vagy más címen értékesíti, elmulasztotta felhívni az új tulajdonosok figyelmét, a tulajdonnal együtt járó kockázatra és kötelességre. Például, hogy egy házat tatarozni kell, különben életveszélyessé válik. Ez viszont olyan költséges is lehet, amelyet az új tulajdonos, aki örült, hogy olcsón ingatlanhoz jut, már képtelen kifizetni. A tulajdonnal való rendelkezésben járatlan tulajdonosok aztán ingatlanjuk révén kölcsönt vagy apró előnyöket akarnak a maguk számára szerezni, ám ismerethiányukat vagy figyelmetlenségüket az etikátlan csalók ezt ki tudták használni, a jogérvényesítés labirintusában viszont az új tulajdonos nem képes a maga érdekét érvényesíteni. „Különösen fájdalmas és tarthatatlan a véleményem szerint az a hivatalos politikai álláspont - 2003 májusában megjelent a Pesti Ügyvéd című kiadványban -, amely azt mondja: nem állami cél az igazság szolgáltatása vagy a hibás bírói ítéletek kizárása. Ez más szavakkal azt jelenti, hogy a polgárnak nem alanyi joga érvényesíteni a törvényben előírt jogait.

Liszkai Péter, a Fehér Gyűrű Egyesület alelnöke arról tájékoztatott, hogy a szervezethez a megalakulása óta eltelt 1 5 év alatt több mint 26 ezer áldozat fordult, többségük a díjtalan jogsegélyszolgálatért, de azoknak vagy hozzátartozóiknak, akik az ellenük elkövetett bűncselekmény - például gyilkossági kísérlet, súlyos testi sértés rablás lakáskifosztás - okán szorult anyagi helyzetbe kerültek, 113 millió forintnyi segélyt is adott. Évente többszáz Magyarországon bajbajutott külföldi is bejelentkezik (jó háromnegyedük egyébként európai uniós állampolgár). Az egyesület tevékenységét a legszínvonalasabbak között tartják számon, kifejezetten modellértékűnek a kontinens azonos karakterű szervezetei között. A honi állapotok javítása érdekében az egyesület két problémakört feszeget erőteljesen. Az egyik: a sértetti jogok egy része csak lehetőség, mert azok biztosítását a jogszabályok nem teszik kötelezővé (olyan kifejezéseket tartalmazva: "jelen lehet", „kezdeményezheti", „felszólalási jog illeti meg", stb. ) A másik: a civil áldozatvédő szervezetek jelenlegi finanszírozása rövid távú és kiszámíthatatlan, ami a hosszú távú programok végrehajtását igencsak megnehezíti. Holott 2001. óta az Európai unió Tanácsának kerethatározata megfogalmazta már állami költségvetés készítését „az áldozatvédelem elősegítését szolgáló állami és nem állami intézkedések finanszírozására", ami a tervszerű működéshez elengedhetetlen.

Dr. Sík Gotthilf, európai jogi szakjogász megemlítette, hogy a majdnem négy évtizedes, még 1957-től hatályos eljárási törvényt ősztől felváltó új kötelezően tartalmazza az előzetestájékoztatást az ügyfelek tájékoztatását a jogaikról, így például az ingatlan széljegyzetről is tájékoztatni kell a tulajdonost, ami ellen módja nyílik fellépni.

Devánszkiné Dr. Molnár katalin, az ún. Lakásmaffia tevékenységét feltáró albizottság elnöke: Ha nincs a Sors-Társak Közhasznú egyesület és nem küld petíciót Szili Katalin házelnöknek, akkor nem indul el az folyamat, amely az országgyűlés több bizottságának tagjaiból létrehozott albizottság megalakításához vezet, amely másfél éves működése során alaposan kielemezte a lakásmaffia-kérdéskört, majd megállapításai alapján az országgyűlés határozatot fogadott el a teendőkre. Az egyesület felkavarta az állóvizet, mind több nyomozási eredményről lehet hallani, az ügyvédek elvállalják az áldozatok képviseletét, a bíróságokon felgyorsult a döntéshozatal. A közelmúltban hozott új országgyűlési határozatban sajnos nem szerepel az egyesület jövő évi támogatása, ahogy az idén két tárcától összesen ötvenmillió forintot kell átutalni, de remélhetőleg ezen majd lehet változtatni a költségvetési vita során. A mindenkori kormányok nem látták át, hogy bizonyos jogszabályi mulasztások, a nem megfelelő hatékonyságú működés vezetett a kialakult helyzethez, amelyről a képviselőnő kifejtette: „Tudomásul kell vennünk, hogy mindenki lehet áldozat." Ennek bekövetkeztének az esélyét tájékoztatással, felvilágosító munkával lehet csökkenteni, ügyvédeknek, bíráknak, bírósági végrehajtóknak üzenem, hogy ez az ő dolguk is."

Az albizottsági elnökhelyettes, dr. Kosztolányi Dénes úgy fogalmazott a testületről: abban olyan képviselők vállaltak munkát, akik korábbi szakmai tevékenységük során már találkoztak a lakásmaffia-jelenséggel - ő például a főváros VB. kerületében tanácsi lakásosztály-vezető is volt -, és pártkötődéstől függetlenül a helyzet megoldását keresték érdekében, így sikerült konszenzussal olyan határozattervezetet benyújtani az országgyűlésnek, amelyet szinte teljes konszenzussal, 353 szavazattal fogadott el. „A politika jól, vizsgázott, a kormány csődöt mondott" - közölte, mivel a végrehajtás lényegében elmaradt. Az igazságügyi miniszter előterjesztése után készült most, május végén megszavazásra került határozat - amellyel a tavalyi hatályon kívül helyeztetett - már oly mértékben visszalépést jelent határidők, felelősök megnevezése nélkül -, hogy az ellenzék nem is szavazta meg: a tavalyiaknak csak a fele, 188 képviselő mondott rá igent. Kilátásba helyezte, hogy ellenzéki társaival hétről hétre kérdés vagy interpelláció formájában napirenden tartják a kérdést az országgyűlésben.

Nagyné dr. Abonyi Katalin, Budapest XV. kerületének polgármesteri referense ismertette, hogy a rendszerváltást követő felelőtlen lakásprivatizációt követően a megmaradt bérlakásokban élő szegény, a rezsidíjat fizetni sem tudó emberekkel mennyire könnyű dolga volt a bűnözőknek. Gyakori volt, hogy aztán a kiebrudalt régi bérlők helyett beköltözők csodálkoztak, miért minősülnek ők jogcím nélkülinek, amikor fizettek a lakásért, és az ügyletben még ügyvéd is közreműködött. A kerületben az állapot rendezésére készült program - kezdve azzal, hogy megvizsgálták, milyen úton-módon kerültek a jogcím nélküli lakók a lakásba, egészen odáig, hogy a rezsitartozást felhalmozó bérlőknek segítséget nyújtanak gondjuk megoldásához - csak ne lehetetlenüljenek el.

Dr. Vincze János, az 56-os Magyarok Világszövetségének elnöke a bírósági műhibák elleni fellépés jogi fellépés szükségességét emelte ki: fizessen kártérítést az, aki szakmailag rosszul végezve dolgát, hozzájárul tisztességes emberek ellehetetlenüléséhez. Szabó Mihály rendőralezredes, az ingatlanbűnözök elleni Kaptár-csoport létrehozója, az elmúlt években felgyorsult, eredményessé vált nyomozói munkát említette meg. Nagy Katalin, a szegedi Tiszavirág Egyesület elnöke olyan ügyeket sorolt, amelyek a jogszolgáltatás visszásságait tükrözték. Eltűnik a bíróságon a perirat, amikor szülei lakását eladta a fejük felől részeges fiúk, akit bepereltek4 a bíró viszont rajtuk kérte számon, hogy milyen szülő az olyan, aki a saját gyermekét perli. Vagy hat ingatlan tulajdonosaként, beszűkült agyúként neveznek meg olyan áldozatot, amelyikre egyik sem áll. Az ügyvédek nem mernek az áldozatok védelmében érvelni a helyi bírákkal szemben, akik elé más ügyekkel is oda kell állniuk.

Morvai Krisztina dr., a Női és Gyermekjogi Alapítvány elnöke szóvá tette, hogy még kutatás céljára sem lehet betekinteni a bírói határozatokba, holott az állam nevében eljáró bíró tevékenysége elvileg nyilvános. Kifejtette, hogy hasznos lehet az igazságtalan, jogsértő ítéletek ellen polgári engedetlenséggel reagálni, így teremtve olyan helyzetet, hogy a bírák alaposabban végezzék munkájukat.

Tiszay Gabriella pszichológus vázolta azt a folyamatot, amelyben az ingatlanuktól megfosztott családok az addigi megszokott életvitelből kikerülve felőrlődnek, és gyermekeik lelkiekben mindjobban sérülve, hitehagyott, aszociális felnőttekké válnak.

Nagy Ágnes, a Sors-Társak Egyesületének tagja, saját ügyét ismertetve mutatta be, hogy a bírák gyakorlatilag kontroll nélkül tevékenykednek, a jegyzőkönyvek nem tükrözik a tárgyalás hangulatát, amelyen olykor éppen a bíró használ megalázó kifejezéseket.

Molnár Gézáné, a Létminimum Alatt Élők Társasága elnöke beszámolt arról, hogy sikerült a díjhátralékosok alapítványának elképzelését megvalósítani, amely által remélhetőleg sok rossz sorsú emberen tudnak segíteni, hogy ne szoruljanak uzsorakölcsönre.

Patyi István, a Baumag károsultjainak érdekképviseleti vezetője a 40 000 családot érintő ingatlanszövetkezeti csődsorozat következményei kapcsán kifejtette meglátását: jogi maffia működik Magyarországon, ez a probléma igazi gyökere. Olyan helyzetbe kerül a magányos áldozat, hogy képtelen bizonyítani az igazát. A civil szervezetek összefogását sürgette, hogy minél nagyobb erő álljon szembe a bűnözőkkel.

Sándorné Juhász Katalin, Ember egyesület elnöke

Szabó Mihály, ORFK

Bodnár László, SORS-TÁRSAK alelnöke

Ennyit a konferencián elhangzottakból. Az volt a zárómondat: folytatása folyamatban.

Szöllösi Ferenc